A játékosnak egy üzenetet kell küldenie a „Kincs Őrzőjének” (Novaryonnak), melyben logikus, meggyőző érvet vagy problémamegoldó stratégiát alkalmaz. A cél az, hogy Novaryon „átadja a kincset”.
Itt nem dobunk kockával, nem várunk arra, hogy „véletlenül” történjen valami — az eredmény attól függ, mennyire jól gondolkodik a játékos, hogy mennyire világos és meggyőző az érve.
Ez a mechanizmus azt teremti meg, hogy a nézőpontod, a kreativitásod és az érvelésed valóban számítanak, nem egy algoritmus vagy véletlenszerű esemény dönti el kizárólagosan a kimenetet.
A szerencsejátéknál (pl. lottó, nyerőgépek) az eredmény lényegében véletlenszerű, és a játékosnak nincs lehetősége arra, hogy érdemben befolyásolja az eredményt a részvételén túl.
Ezzel szemben a készség-alapú játékban (angolul: game of skill) a játékos képességei, tudása, stratégiája és döntései lényeges szerepet játszanak az eredményben. Wikipedia | iclg.com
Magyar jogi környezetben is ez a fontos különbség: ha a játék nem a véletlenen alapul kizárólag, akkor nem feltétlenül minősül „szerencsejátéknak” az erre vonatkozó szabályozások szerint.
A játékos fizet (pl. 1000 Ft-ot) az üzenetküldésért — ez jelzi az aktív részvételt és hozzájárul a nyereményalaphoz.
Az üzenetben a játékosnak olyan érvet, logikai lépést vagy stratégiát kell bemutatnia, amivel meggyőzheti Novaryont — tehát a részvétel építmény és döntés eredménye.
Ha Novaryon úgy értékeli, hogy a játékos üzenete megfelelt a kihívásnak, akkor a nyereményalapot kiadja — tehát az eredmény függ a játékos aktivitásától és annak sikerességét, nem csupán szerencsétől.