Globális AI-használat 2025 H2: már minden hatodik ember generatív AI-t használ – és nő a digitális szakadék

A generatív mesterséges intelligencia az elmúlt hónapokban végleg kilépett a “kísérleti technológia” szerepéből, és egyre inkább mindennapi infrastruktúrává válik: olyan eszközzé, amelyet tanulásra, munkára, problémamegoldásra, tartalomkészítésre és ügyintézésre is tömegek használnak. A Microsoft AI Economy Institute által közzétett AI Diffusion Report (H2 2025) 2026 januárjában megjelent friss adatai szerint 2025 második felében a világ népességének 16,3%-a használt generatív AI-terméket – ez nagyjából minden hatodik ember. Fél évvel korábban, 2025 első felében ez az arány 15,1% volt, tehát a növekedés nem csak folytatódott, hanem gyorsult is.

Mit mér az “AI diffusion”, és miért fontosabb, mint a hype?

Az “AI diffusion” ebben a kontextusban nem azt jelenti, hogy melyik országban van több AI-kutató, több GPU, vagy hangosabb a technológiai marketing. A jelentés fókusza egyszerűbb és ezért erősebb: mekkora a lakosság aránya, amely ténylegesen használt generatív AI-terméket a vizsgált félévben. Ez a különbség azért kritikus, mert a “valódi használat” sokkal közvetlenebbül kapcsolódik a termelékenységhez, a készségekhez és a gazdasági versenyképességhez, mint a konferencia-előadások száma vagy a laborok presztízse.

A mérőszám másik előnye: trendet ad. Ha egy országban a generatív AI-használat gyorsan nő, akkor feltételezhető, hogy az oktatásban, a szolgáltatásokban és a vállalati folyamatokban is egyre erősebben jelenik meg az AI. Ha pedig stagnál, akkor hiába vannak látványos bejelentések, a társadalmi-gazdasági hatás kisebb marad. Röviden: nem az számít, hogy beszélünk-e az AI-ról, hanem hogy használjuk-e.

Miért trend most 2026 elején? Mert a generatív AI “alapfunkcióvá” válik

A 2026 eleji trend nem pusztán egy új modell vagy egy új applikáció megjelenése. A trend az, hogy a generatív AI – sok felhasználónál – ugyanabba a kategóriába kerül, mint a kereső, a fordító, a térkép, vagy az e-mail: ha valamit gyorsabban lehet vele megoldani, akkor elkezdik rutinból használni. A jelentésből kiolvasható növekedés azt sugallja, hogy a “próbáltam egyszer” korszakból egyre többen lépnek át a “minden héten használom” korszakba.

Ez különösen fontos a tartalomfogyasztás és a hírek szempontjából is: a közönség gyorsabban szeretne megérteni bonyolult témákat, rövidebb idő alatt szeretne döntéseket hozni, és gyakrabban vár “összefoglalót, értelmezést, konkrét példát”. A generatív AI erre kézenfekvő eszköz, ezért a felhasználói igény – és vele a használati arány – sok országban természetes módon nő.

A nagy figyelmeztetés: a digitális szakadék nem csökken, hanem nő

A jelentés egyik legfontosabb állítása az, hogy a generatív AI terjedése egyenlőtlen. A Globális Észak országai 2025 második felében közel kétszer akkora növekedést produkáltak (+1,8 százalékpont), mint a Globális Dél (+1,0 százalékpont). Ennek eredményeként az Észak és Dél közötti rés 9,8 százalékpontról 10,6 százalékpontra tágult.

Ez nem “statisztikai apróság”. Ha a generatív AI hosszabb távon valóban javítja a termelékenységet – például gyorsabb információkeresés, hatékonyabb szövegmunka, gyorsabb ügyfélszolgálat, jobb tanulási támogatás – akkor a gyorsabban adaptáló országok gazdasága előnybe kerülhet. A lemaradók pedig nem csak technológiailag, hanem jövedelemben, oktatási lehetőségekben és szolgáltatási minőségben is hátrányt szenvedhetnek.

Miért vezet az Egyesült Arab Emírségek 64%-kal?

A rangsor egyik legszembetűnőbb adata, hogy az UAE (Egyesült Arab Emírségek) a munkaképes korú népességnél 64,0%-os generatív AI-használati arányt ér el. Ez olyan szint, amely sok európai ország szemszögéből megdöbbentőnek tűnhet. A háttérben több tényező kombinációja állhat: erős digitális infrastruktúra, ambiciózus AI-stratégia, képzési programok, és az, hogy a technológiát gyorsan “hétköznapi szolgáltatásokba” integrálják. A Rest of World külön cikkben is kiemelte ezt a jelenséget, és Microsoft-adatokra hivatkozva mutatta be, hogy a generatív AI-használat több országban is gyorsan emelkedik.

A vezető pozíció üzenete nem az, hogy “mindenki más rossz”, hanem az, hogy ha egy ország célzottan épít hozzáférést (eszközök, internet), készséget (AI-literacy) és intézményi bevezetést (oktatás, kormányzat, üzleti szolgáltatások), akkor a lakossági használat ugrásszerűen nőhet.

Mit jelent ez Magyarországnak? Nem modell-verseny, hanem használati verseny

Magyarország (és általában a kisebb európai országok) gyakran úgy néznek az AI-ra, mintha a verseny lényege az lenne, hogy “kinek van saját nagy modellje”. Ez részben igaz, de a jelentés logikája szerint legalább ilyen fontos kérdés: hányan és milyen minőségben használják a generatív AI-t a mindennapokban.

A “használati verseny” több rétegből áll. Az első réteg a hozzáférés: mennyire könnyű kipróbálni és rendszeresen használni AI-eszközöket (munkahelyen, iskolában, otthon). A második réteg a készség: értik-e az emberek, hogyan kell jól kérdezni, ellenőrizni, és hogyan kell az AI válaszait felelősen felhasználni. A harmadik réteg a beépülés: bekerül-e az AI a vállalati folyamatokba, az ügyfélszolgálatba, a hivatalokba, a képzésekbe, a médiába, és kialakul-e a “természetes rutin”.

Ha a Globális Észak gyorsabban halad, akkor Európán belül is várható, hogy azok az országok, amelyek korán és tömegesen oktatják az AI-használatot (nem csak programozóknak, hanem irodai munkásoknak, tanároknak, vállalkozóknak), előnyösebb helyzetbe kerülnek. A kérdés tehát nem csupán technológiai: készségfejlesztési és gazdaságpolitikai kérdés is.

Munka, oktatás, tartalom: hol látszik először a hatás?

1) Irodai és tudásmunka

A generatív AI egyik leggyorsabb “megtérülési pontja” a szövegalapú munka: e-mailek, összefoglalók, ajánlatok, dokumentáció, ügyfélválaszok, riportok. Ezekben a feladatokban már egy egyszerű AI-asszisztens is perceket spórolhat, és a percekből idővel órák lesznek. A vállalatok emiatt gyakran alulról felfelé kezdik bevezetni: egy csapat kipróbálja, majd terjed tovább.

2) Tanulás és képzés

Az oktatásban a generatív AI egyszerre lehet “korrepetitor” és “gyorsító”. Magyaráz, példát ad, ellenőrző kérdéseket tesz fel, és segít strukturálni a tananyagot. Ugyanakkor itt jelenik meg erősen a felelősség kérdése: hogyan tanítjuk meg a diákokat arra, hogy az AI nem tévedhetetlen, és hogy a válaszokat ellenőrizni kell? A jelentés által jelzett növekedés arra utal, hogy a tanulási használat világszerte nagyon erős hajtóerő.

3) Média és tartalomfogyasztás

A hír- és tartalomfogyasztásban a generatív AI úgy működik, mint egy “értelmező motor”. A közönség gyakran nem csak a hírt akarja, hanem a jelentését is: mitől fontos, milyen következményei lehetnek, mi a kontextus. Emiatt a médiában felértékelődik a magyarázó jellegű cikk, a gyors “miért számít” blokk, és a vizuális, mobilbarát tálalás. (Ezért is működik jól Discoverben a nagy, 16:9-es hero kép + rövid bekezdések + alcímek szerkezete.)

Mit tehet egy magyar cég vagy alkotó 2026-ban? (Gyakorlati útmutató, hype nélkül)

A legrosszabb stratégia 2026-ban az, ha valaki kizárólag “AI-hír” szinten követi a témát, de nem épít rutint. A jelentés üzenete az, hogy a használat terjed – tehát aki nem alakít ki minimum képességeket, lemarad. Viszont nincs szükség varázslatra: néhány konkrét lépés sokat számít.

• Vezess be AI-írástudást (AI literacy): hogyan kérdezz, hogyan ellenőrizz, hogyan idézz forrást.
• Válassz 2–3 tipikus feladatot (összefoglaló, ügyfélválasz, ötletelés), és mérd az időnyereséget.
• Állíts fel ellenőrzési szabályt: tényállítás csak forrásból; AI-válasz önmagában nem bizonyíték.
• Építs sablonokat: promptok, stílusminták, ellenőrző checklist – ettől lesz skálázható a használat.
• Figyelj az adatvédelemre: belső adatot ne küldj ki nyilvános modelleknek kontroll nélkül.

Miért fontos mindez a híroldalaknak és a Discovernek?

A Discover logikája egyszerű: felhasználói érdeklődés + minőség + frissesség + vizuális kiemelés. Ha a generatív AI valóban tömegesedik, akkor az AI-vel kapcsolatos tartalmak iránt is nő a kereslet – de csak akkor, ha az anyag nem csak “szalagcím”, hanem értelmezés és kontextus.

Ezért Discoverre jól működik az ilyen felépítés: erős cím (konkrét számokkal), nagy 16:9 kép (1200px+), rövid bekezdések, alcímek, kiemelt ténydoboz, forráslista. A cél, hogy a mobil olvasó 10–15 másodperc alatt megértse: miről szól, miért fontos, és mi a fő állítás.

Zárás: 16,3% nem a végállomás, hanem a küszöb

A 16,3%-os globális arány elsőre “nem tűnik soknak”, de a trend a lényeg: a növekedés folytatódik, és a gyorsuló adaptáció azt jelzi, hogy a generatív AI egyre több embernél válik alap eszközzé. Ezzel párhuzamosan viszont a jelentés komoly figyelmeztetést is ad: a digitális szakadék szélesedhet, ha a hozzáférés és a készségek fejlesztése nem tart lépést.

2026-ban ezért a legfontosabb kérdés nem az, hogy “van-e AI”, hanem az, hogy ki tudja jól használni – és ki marad ki belőle. A számok alapján a világ belépett a “használati korszakba”. A következő fejezet az lesz, hogy ebből a használatból hol lesz valódi társadalmi-gazdasági előny.